Új mozgalom a szeniorok foglalkoztatásáért

Az átlagéletkor megnövekedése világjelenség, ami hazánkban is egyre több kérdést vet fel. A folyamatosan növekvő életkornak és a modern termelési, tudás-társadalmi technológiáknak a 45 év felettiek, a szeniorok foglalkoztatására gyakorolt negatív következményeiről és a pozitív megoldásokról Vadász János társadalomkutatóval, a Szenior Foglalkoztatási Szövetség elnökével beszélgettünk.

A növekvő életkornak és a modern termelési, tudás-társadalmi technológiáknak a 45 év felettiek, a szeniorok foglalkoztatására gyakorolt negatív következményei - felületes szemlélő számára - magától értetődőnek látszanak. Ám ez megtévesztő, és következményeit tekintve jelentős nemzetgazdasági, társadalmi kárt okoz - figyelmeztet minden kormányzati szervet, munkáltatót és munkavállalói érdekképviseletet a 2007 januárjában alakult Szenior Foglalkoztatási Szövetség (SZFSZ), amely hazánkban elsőként vállalkozott integráltan, komplex módon a szeniorfoglalkoztatás élénkítésére.

Magyarországon a rendszerváltozást követően egyre növekvő mértékű diszkrimináció sújtja a 45 év felettieket a munkaerő-piacon. Az 1990-92 között megszűnt 1,7 millió munkahely többségét e korosztályok veszítették el, s azóta is általánosan tapasztalható, ha egy 42 feletti nő, vagy egy 48 év feletti férfi elveszti a munkáját, sokkal nehezebben kerülhet vissza a munkaerő-piacra, mint egy fiatal. Az e korosztályból a munkaügyi központok, kirendeltségek által regisztrált álláskeresők száma 130-140 ezer fő között mozog. A valóságban azonban a dolgozni akaró és arra képes emberek száma a két milliót is meghaladja, ha az aktív korosztályt és a különböző módon nyugdíjba került, de ma is dolgozni kívánó volt munkavállalókat együttesen vesszük számításba - fogalmaz Vadász János.

Zárt, sok hátrányos megkülönböztetéssel jellemezhető munkáltatói gyakorlat alakult ki nálunk. A szenior álláskeresők között általános a panasz: jelentkezésükkor választ sem kapnak önéletrajzaikra, vagy közlik velük, inkább fiatalabbakat alkalmaznak, mert ők olcsóbbak. Ugyanakkor rengeteg cikket, sőt, több - gyakran napi politikai megrendeléseket inkább, mint valós gazdasági-társadalmi veszélyeket tükröző - tanulmányt is olvashatunk arról, hogy az EU-átlagokhoz képest kevés a foglalkoztatottak száma Magyarországon, s hogy a társadalombiztosítás kasszái - az életkor-növekedési trend következtében - nem lesznek képesek fizetni a nyugdíjakat az elkövetkező generációk számára. "Csőd" közeleg, amely miatt drasztikus megszorító intézkedések szükségesek, "azonnal" - mondja Vadász János.

Az európai, és a nemzetközi munkaerő-piaci folyamatokra azonban, ma már többségben - a fentiekkel szembeni - pozitív megközelítés jellemző. Azaz, jó válaszok is adhatók a gazdasági, társadalmi tények és tendenciák által felvetett kérdésekre. Megvizsgálva az európai gyakorlat új trendjeit, látható, hogy a fenntartható és egyben környezettudatos fejlődésre összpontosító foglalkoztatási stratégiák Európában és a világ sok országában - ellentétben a látszatokra építő politikákkal - bizonyítják: vannak progresszív, fejlődés felé vezető utak is a modern társadalmak és gazdaságok számára. Ez a törekvés érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy a világon a születéskor várható átlagos életkor 1950 óta 20 évvel növekedett, jelenleg már az alacsonyabb életkor-esélyű férfiaknál is 66 év, amely várhatóan további 10 évvel fog növekedni a következő évtizedben. Ennek eredményeként a 60 év feletti időskorúak aránya az évezred közepéig megduplázódik (a jelenlegi 10 százalékról 21 százalékra nő), míg a fiatalkorúak aránya 30 százalékról 21 százalékra csökken. (Forrás: KSH, OECD, EUSTAT.)

Azokban az országokban, ahol már felfigyeltek mindennek a következményeire, komplex társadalmi-gazdasági fejlesztő programokat indítottak el. Japánban a hetvenes évektől, az Egyesült Államokban a nyolcvanas évektől, az Európai Unióban (Finnország - Programme on Ageing Workers, National Well-being at Work Programme, Workplace Development Programme; Nagy-Britannia - NewDeal 50+, Franciaországban a 2006. márciusi program) a kilencvenes évek közepétől tűzték a kormányok zászlajukra az életkor-növekedéssel együtt járó kérdések pozitív megválaszolását. Mindez mélyebb politikai elemzés nélkül is megérthető, ha tudjuk, az érintett korosztályok ma is jelentős szavazóbázist képviselnek, amely az idő múltával - mint a demográfiai előrejelzésekből látható - egyre növekszik.

Az Európai Unió stockholmi csúcsértekezletén bevezetett cél az érett és idősebb korú munkavállalók esetében 2010-ig 50 százalékos foglalkoztatási arány elérése. Az eljárás első öt évének működését felülvizsgálva az Európa Tanács 2002 márciusában megerősítette a foglalkoztatási stratégia keretében a szenior munkavállalókra való odafigyelést, és célul tűzte ki, hogy 2010-ig a munkaerőpiacról való távozás idejét - nem csak jogi eszközök alkalmazásával - 5 évvel kell megnövelni - jegyezte meg Vadász János. A stockholmi tanácsülésen megfogalmazott Közös Nyilatkozat szerint a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók foglalkoztatásának megőrzése, az inaktívak hosszú távú foglalkoztatási aktivitásának megteremtése, az idősebb munkavállalók munkaerő piaci részvételének kitolása érdekében az életciklusokat figyelembe vevő stratégiák kidolgozása szükséges. Ezek a dinamikus stratégiák, a megelőzés módszerét kell tükrözzék, és olyan célok körül összpontosulnak, mint a minőségi munkahelyteremtés, a munka kifizetődővé tétele, a szakképzettség folyamatos javítása, a valódi munkaválasztás megteremtése mindenki részére - emelte ki a Szenior Foglalkoztatási Szövetség elnöke.

A kormányok helyi társadalmakkal, civil szervezetekkel, szakszervezetekkel, munkáltatói szövetségekkel való felelős összefogásai sok millió szenior-munkahely megtartását, újabbak megteremtését eredményezik szerte a világon. Politológiai, szociológiai, gazdasági elemzések, adatok, társadalmi tények, tendenciák mutatják, hogy a negatív megközelítések nem tárják fel, inkább elleplezik a valóság összefüggéseinek lényegét. Azt, hogy a szeniorok által képviselt értékek a foglalkoztatásban, a munka világában nélkülözhetetlenek, s a társadalmi-gazdasági szereplők összefogásának megteremtése a generációk együttműködéséért a legfontosabb feladatok egyike a modern, a fenntartható fejlődést képviselő államokban - hívta fel a figyelmet Vadász János.

Meglátása szerint hazánk késésben van az ügy jelentőségének felismerésében és a cselekvésben is. Ezért kell erős mozgalmat útjára indítani Magyarországon a szenior foglalkoztatás bővítéséért. "A mi Szövetségünk ez okból alakult meg, egyetlenként a területen, 2007. január végén" - folytatja az elnök. "Az országos közhasznú szervezetet a Fővárosi Bíróság márciusban jegyezte be, ám a szövetségi tervek megvalósításának megkezdéséhez a megnyert OFA pályázati forrást csak decemberben kapta meg. A Szövetséget akkor alapította meg a közgyűlés, amikor a legnagyobb magyar munkáltatói szervezetek (MGYOSZ, IPOSZ, MOSZ), és a legtöbb taggal rendelkező szakszervezeti konföderációk (SZEF, MSZOSZ, Autonómok) vállalták az alapító tagságot, és vezetőik személyesen, az Elnökség választott tisztségviselőiként is vállalták az együttműködést a hazai szeniorfoglalkoztatás bővítésén. Ez volt az első lépés. Megalkottuk és elfogadtuk a Szenior Program 2007-2013 című javaslat-csomagot - ez jelentette a második lépést. A harmadik feladatként együttműködést hoztunk létre a kormány, az illetékes minisztériumok, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (a munkaügyi központokat és kirendeltségeket összefogó kormányzati szerv), a közművelődéssel, a felnőttképzéssel, a rekreációval foglalkozó országos intézmények (kiemelten a Magyar Művelődési Intézet), a civil szervezetek, és a Szövetség között. Ezzel párhuzamosan - gyakorlatilag társadalmi munkában - megszereztük a munkaerő-közvetítéshez szükséges hivatalos engedélyt, és kialakítottuk a Szövetség infrastruktúráját (iroda, telefon, fax, internet, honlap), megkezdtük a Program megvalósítását. Ma - pénz hiányában a munka megkezdésének több mint négy hónapos csúszása ellenére - Szövetségünknek már 639 tagdíjfizető egyéni (álláskereső) tagja van, akikből 74 főt tudtunk az elmúlt hónapokban legális, rendezett munkaügy kapcsolatok közötti foglalkoztatási lehetőséghez juttatni. Ez több mint 10 százalékos arány, lényegesen jobb az átlagnál. A szervezeti (munkáltatói) tagok száma tagdíjfizetőként 37, és 148 jelezte a tagsági viszony létesítését. Naponta regisztrálunk új egyéni és egyre több szervezeti (munkáltatói) belépőt a Szövetségbe. Az OFA-pályázat megnyerése ma már biztosítja a Szenior Program megvalósításának anyagi forrásait, a Szövetség folyamatosan bővülő eszközökkel (például: tudásbázis kialakítása, kiadványok, tájékoztatási-hálózat létrehozása) láthat neki a 2008. évi szervezetfejlesztésnek" - taglalja Vadász János.

Mint mondja, tapasztalata szerint az EU teljes foglalkoztatást megteremtő politikai követelményeinek teljesítéséhez, és hazánk társadalmi, gazdasági modernizációjához, gazdagodásához egyaránt elengedhetetlen a filozófia-, kultúra- és cselekvés-váltás a 45 év felettiek, a szeniorok foglalkoztatása területén is. Úgy véli, hogy nem növekvő társadalmi "veszélyként", nem a "nemzedékek harca" egyik terepeként, hanem a fenntartható fejlődés esélyét biztosító, tudást, tapasztalatot, munkakultúrát birtokló, fontos társadalom- és gazdaságépítő emberi erőforrásként kell számításba venni a szeniorokat, s így kell tenni a munka világában való megtartásukért, foglalkoztatásuk bővítéséért. "A Szenior Foglalkoztatási Szövetségnek ez a küldetése. Az együttműködő társadalom és a kooperatív, sikeres gazdaság megteremtéséhez fontos pillért jelentenek a dolgozni képes és dolgozni akaró szeniorok. Ezért mi a tartalmi javaslatok megtételére és érvényesítésére összpontosítunk" - hangsúlyozta Vadász János.

A szövetség javaslatot dolgozott ki az Integrált Munkaerő-piaci rendszer megalkotására, s a nemzeti szenior foglalkoztatási stratégiára. Ez utóbbiban négy területen huszonhat intézkedést kezdeményeztek a kormány számára. Az első terület a szemléletformálás, amelyen belül a szeniorok foglalkoztatásának előnyeit (tapasztalat, megbízható tudás, munkakultúra, felelősségvállalás, teljesítményérdekeltség), a jó foglalkoztatási gyakorlatok megismerését tartják fontosnak. A második terület a dolgozó szeniorok foglalkoztatásban tartását segíti kompetencia-mérleg megalkotásával, új eszközök alkalmazásával a továbbképzésben, a kedvező (például a nem tipikus - a részmunkaidős, távmunkás, egy feladatra szóló alkalmazásos) foglalkoztatási formák ajánlásával, a preventív intézkedésekkel, a munkakörülmények jobbításával. A harmadik területen javasolt intézkedések a szeniorok munkaerő-piaci visszatérését mozdítja elő a szolgáltatási ajánlatok bővítésével, az államilag is támogatott munkaszerződésekkel, a diszkrimináció visszaszorításával, a szenior-vállalkozások létrejöttének ösztönzésével, a munkáltatói érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével. A negyedik területet a szeniorok szakmai pályafutásának jobb befejezése jelenti, ahol a szenior-junior pártfogói rendszer kifejlesztését, a fokozatos, folyamatszerű pálya-lezárást, a részmunkaidős foglalkoztatást (teljes nyugdíj mellett), a lépcsőzetes nyugdíjba vonulást s a nyugdíj melletti foglalkoztatás bővítését, ösztönzését javasolják bevezetni.

Az új foglalkoztatási mozgalom legfontosabb intézményeként ebben az évben mintegy 100 városban hozzák létre a helyi művelődési központokban a Szenior Foglalkoztatási Klubok országos hálózatát. Ennek során együttműködnek a helyi önkormányzatokkal, munkaügyi központokkal, kirendeltségekkel, munkáltatói szövetségekkel, szakszervezetekkel és minden civil szervezettel, amely hajlandó és képes a közös munkára. A cél az, hogy a közművelődési intézmények helyi közösségi központként fogadják be az álláskeresőket, bizonyítva: nincsenek egyedül. Teremtsenek - az együttműködő partnerekkel közösen - találkozási lehetőséget a helyi munkáltatókkal, segítsék közvetlen kapcsolatteremtéssel a legális, rendezett munkaügyi kapcsolatok melletti foglalkoztatás bővítését. Vállaljanak (a munkáltatói igényeknek megfelelő) képzéseket, továbbképzéseket, átképzéseket, segítsék a munkaerő-piacra való visszatérést előmozdító rekreációt, a jogi, bér- és foglalkozatási tanácsadást, a klubtagok közösséggé szerveződését. Összefoglalva azt, hogy aki dolgozni képes és dolgozni akar a szeniorok közül, munkát és közösséget találjon.

Az elnök ismertetése szerint a megalakult Szenior Foglalkoztatási Klubok (például Kecskeméten, Szegeden, Salgótarjánban) nagy sikerrel és növekvő társadalmi támogatással működnek.

Mészáros Etelka, HR Portál