Nyugdíj korhatár újabb emelése

Normal
0
21

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";}

1. Felemelték a nyugdíj-korhatárt 62-re férfiaknak, nőknek egyaránt.

2. Az előrehozott
nyugdíjkorhatárt nőknek 55-ről 57-re, 59-re, majd 60-ra emelték, vagyis a tényleges
korhatárhoz képest egyre csökken az évek száma, amennyivel előbb el lehetne
menni nyugdíjba. (5-3-2 évre).

3. Az előrehozott nyugdíjba menetelhez szükséges
szolgálati időt 38 majd 40 évre emelték.

4. A nyugdíjszámítás módját megváltoztatva kb. 8
százalékkal csökkentek a nyugdíjak.

5. A Bajnai kormány pedig a
nyugdíjkorhatárt 2012-től évente félévvel emeli nőknek, férfiaknak is az
1952-es születésűektől kezdve.

Arra hivatkoznak, hogy
Európa többi országában is magasabb a nyugdíjkorhatár, ez nem igaz, mert
Ausztriában nőknek 60, férfiaknak 65 év a korhatár, de akinek megvan a 35 év
szolgálati ideje, elmehet nyugdíjba. Közismert az is, hogy az átlagéletkor a
nyugati országokhoz képest 7-8 évvel alacsonyabb Magyarországon. Ma a most
megszületetteknek 65-67 éves életkort prognosztizálnak, így teljességgel
lehetetlen, hogy a nyugdíjkorhatár ugyanaz az idő legyen. Svájcban pl. szintén
65 év a nyugdíjkorhatár, de akinek megvan a 35 év munkaviszonya, már elmehet nyugdíjba.

A Ratkó korszak szülötteinek
nyugdíjkifizetésétől – nagy létszámuk miatt –tartanak, de amikor ez a
korosztály a 60-as évek végén, a 70-es években tömegesen munkába állt, és még
ma is dolgozik, nagyon-nagyon sok pénzt fizetett be járulékként (akkor mindenki
teljes fizetéssel korrekten be volt jelentve), nem arra számítva, hogy most
mindent kitalálnak, csakhogy ne kelljen nyugdíjat fizetni számukra. Egyelőre
még csak nem is tudjuk, mikor mehetünk nyugdíjba, mert folyamatosan emelik.
Külön igazságtalanság, hogy a nők semmilyen kedvezményt nem kapnak (Ausztriában
5 évvel előbb mehetnek nyugdíjba a férfiaknál), pedig fizikailag nem annyit
bírnak dolgozni, mint egy férfi, ráadásul gyerekszülés, -nevelés, idős szülők
gondozása, ápolása, unokák felügyelete, háztartás minden gondja, baja rájuk
hárul, tehát a férfiakhoz képest min. 3 évvel korábbi nyugdíjkorhatárt kellene
számukra megállapítani.

Magyarországon is 40 év
(nőknél esetleg 38) munkaviszony megléte után meg kellene engedni, hogy
nyugdíjba menjünk, főleg azért, mert sok fiatal munka nélküli van az országban,
át kellene adni inkább nekik a helyet. Meglehetősen szánalmas képet nyújtanak
az 55-60 éves, pláne afölöttiek a munkahelyükön, amikor kínkeservesen,
kényszerítve küzdenek a munkájukkal, ahelyett, hogy a 40 évi munka után jól
megérdemelt nyugdíjukba vonulhatnának. Aki ezt a változtatást javasolta, biztos
nem ilyen korú, különben tudná, átérezné, már 55 felett is mennyivel nehezebb
minden munkát elvégezni, mint fiatalabb korban. Ha a 60 felé közeledőket
elbocsátják a munkahelyükről, nem tudnak új munkahelyet találni, részükre
munkanélküli majd szociális segélyt kell folyósítani, sokkal jobb lenne, ha a
nyugdíjukat kaphatnák már meg.

A nyugdíjkorhatár emelését
nem a Ratkó korszakosokkal kellene bevezetni, mivel ránk már négyféle emelés
vonatkozott, valamint a mi korosztályunkból nagyon sokan már meghaltak,
lebetegedtek vagy más okok miatt már kikerültek az aktív korból, tehát nem kell
félniük a tömeges nyugdíjba vonulásunktól. Arról, hogy a 35-40 éve befizetett
járulékaink nincsenek meg a nyugdíjpénztárban – pedig azt nem lehetett volna
másra költeni –, nem tehetünk, ne minket büntessenek meg ilyen drasztikus
intézkedésekkel, hanem azokat, akik ezt a katasztrofális gazdasági helyzetet
okozták.

A 38-40 év munkaviszony
utáni nyugdíjba vonulás úgyis ki fogja tolni a korhatárt 65 évre mivel a mai
fiatalok többsége 24-25 éves koráig tanul, utána áll csak munkába.

Külön igazságtalanság, hogy
a fegyveres testületeknél hivatásos állományban töltött 25 év szolgálati idő
után el lehet menni nyugdíjba, akár 40-50 éves korban is, mondván ez nekik
szerzett joguk, majd ezután tömegével visszajönnek közalkalmazotti (!!!)
státusba. A magasabb rendfokozatból nyugdíjba mentek nyugdíja 200-250 ezer, kb.
nettó ugyanennyit még felvesznek most a közalkalmazottként (diploma,
nyelvvizsga) a nyugdíj mellett, a jövő évi szigorítás csak azokra vonatkozik
majd, akik még nem érték el a 62 évet, az afölöttiek továbbra is dupla
juttatáshoz jutnak.