Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Megegyezés címmel cselekvési tervet, egyben társadalmi vitaindító írást tett közzé. A javaslat elsősorban (de nem kizárólag) versenyképességet javító, nemzetgazdaságot élénkítő terveket tartalmaz.
Gyurcsány Ferenc bejelentette a 2009-tól életbe lépő adóreform három lehetséges koncepcióját, melyeket társadalmi vitára bocsát. A miniszeretelnök szerint áprilisra törvényi normaszöveget, május-júniusra a parlament elé vihető törvényjavaslatot kell készíteni ahhoz, hogy az adóváltoztatások 2009-ben bevezethetők legyenek.
A három köztehercsökkentési alternatívák a szuperbruttósítás, a személyi jövedelemadó fókuszú csomag és a járulék fókuszú csomag.
A magyarországi óvodai helyzet nemzetközi összehasonlításban rendkívül jónak számít, a 3-6 éves korú gyerekek 92%-a részesül intézményes ellátásban. Ám a számok mögött jelentős regionális és társadalmi különbségek rejlenek: a szegényebbek által lakott területek az óvodai ellátás fehér foltjai, itt kevesebb az elérhető szolgáltatás és ritkább a jól képzett szakember is.
Lassan Magyarország lesz az egyetlen a régióban, ahol progresszív több kulcsos személyi jövedelemadó létezik. Miközben a környező közép-európai országok sorra állnak át az egykulcsos rendszerre, a témával foglalkozó közgazdászok jelentős része vitatja a rendszer hatékonyságát.
Magyarországon a nők várható életkora 76 év, a férfiaké 68 év, ez 6-7 évvel alacsonyabb, mint az uniós várhatóátlagéletkor. Ezért talán indokolható, hogy míg Európában általában 65 év a korhatár, Magyarországon csak a közelmúltban emelték fel 62 évre.
Magyarországon a nyugdíjrendszer egyik fontos problémája, hogy nem igazi biztosítás, nem is tisztán szociális ellátás, hanem valami a kettő között. Nem igazán ösztönöz járulékfizetésre, mert az összefüggés a befizetett járulék és a majdan megkapható nyugdíj között bizonytalan és távoli.
Az 1997/1998-as reform a férfiak törvényes nyugdíjkorhatárát 60-ról 62 évre emelte, a nők esetében a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik 2009-ig 62 évre. Előrehozott nyugdíjazásra a nők és férfiak esetében 55, illetve 60 éves korban van lehetőség, amennyiben az érintett elegendő szolgálati évvel rendelkezik (jelenleg ez 38 év).
Az adatok arra utalnak, hogy a legtöbben, különösen a férfiak, élnek ezzel a lehetőséggel.
A magyar társadalom leszázalékolja magát. Mítosz, hogy csak a kilencvenes évek leépülő iparágai és régiói termelték ezt a tömeget. A friss nyugdíjasok kb. 25 százaléka ma is rokkantnyugdíjas.
1997-ben már volt egy nyugdíjreformunk és most megint azt hallani, hogy komoly problémák vannak a nyugdíjrendszerben. A politikában hiányzik a kompromisszumkészség a reformokat illetően, míg a nyugdíjasok fontos szavazótábor, ezért a megnyerésükre mindenki törekszik. A Fidesz vezette kormány például nem volt a 1997-es nyugdíjreformnak az elkötelezett híve és visszavonta a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát.
Jelenleg a 20-64 éves férfiak mindössze 64, a nőknek 51 százaléka aktív kereső. A nyugdíjalapul szolgáló – bevallott -- jövedelmek mintegy egyharmada minimálbér vagy az alatti jövedelem. A tényleges járulékfizetői kör alig haladja meg az aktív korú népesség harmadát, a járulékok 86 százalékát 2,4 millió fő fizeti be és közülük 800 ezer fő állami alkalmazott.
Ha csak az adókulcsokat nézzük, Magyarország a jövedelemadók és járulékok mértékét tekintve a listavezetők közé tartozik, a valóságban azonban a vállalatok és a munkavállalók befizetései jóval kisebbek, mint gondolnánk. Az adórendszer ugyanis számos legális és illegális lehetőséget biztosít az adófizetés elkerülésére.
Manapság a feketemunka, az szja- és tb-járulék megkerülése általánosan elterjedt, társadalmilag elfogadott magatartássá vált. (Nem azt tekintjük normálisnak, aki nem csal, hanem azt, aki csal.) Az adóelkerülés miatt a költségvetés kb. 1800 milliárd forintnyi bevételtől esik el évente, ami több, mint az egészségügyi és rendvédelmi kiadások együttvéve. (Krekó - P. Kiss, 31. o., 2007)
Magyarországon a környező országokhoz képest drága a munkaerő, mert magasak a munkát terhelő adók és járulékok. Az ország veszít a versenyképességéből, a vállalatok más (környező vagy fejlődő) országokba menekülnek, mivel ott olcsóbban tudják előállítani ugyanazt a terméket. Eddig 9 ezer gazdasági társaság települt át Szlovákiába az alacsonyabb adók miatt.
Az EVÁ-t (egyszerűsített vállalkozói adó) 2003-ban vezették be társas és egyéni vállalkozások számára. Az EVA a vállalkozói szja-t, az osztalékadót, az Áfá-t, és társas vállalkozásoknál a társasági adót váltja ki.
