Legnépszerűbb cikkek aláírások száma alapján

A szakértők szerint a magyar közoktatásban jelentős probléma a tanárok felkészületlensége, motiválatlansága és elhivatottságuk hiánya.

A magyar oktatási rendszerben már kisiskolás korukban elkülönülnek jómódú szülők jól teljesítő gyerekei és a szegény vagy nehezen tanuló gyerekek.

A magyarországi óvodai helyzet nemzetközi összehasonlításban rendkívül jónak számít, a 3-6 éves korú gyerekek 92%-a részesül intézményes ellátásban. Ám a számok mögött jelentős regionális és társadalmi különbségek rejlenek: a szegényebbek által lakott területek az óvodai ellátás fehér foltjai, itt kevesebb az elérhető szolgáltatás és ritkább a jól képzett szakember is.

Ha csak az adókulcsokat nézzük, Magyarország a jövedelemadók és járulékok mértékét tekintve a listavezetők közé tartozik, a valóságban azonban a vállalatok és a munkavállalók befizetései jóval kisebbek, mint gondolnánk. Az adórendszer ugyanis számos legális és illegális lehetőséget biztosít az adófizetés elkerülésére.

A rendszerváltás után a szakiskolák gazdasági környezete és a tanulók társadalmi összetétele is radikálisan megváltozott.

Magyarországon a környező országokhoz képest drága a munkaerő a munkát terhelő adók és járulékok magas szintje miatt. Emiatt az ország veszít a versenyképességéből. A magas közterhekből viszont nem folyik be elegendő adóbevétel, így nincs lehetőség a közszolgáltatások, például magas színvonalú szociális és egészségügyi rendszer fenntartására.

Az EVÁ-t (egyszerűsített vállalkozói adó) 2003-ban vezették be társas és egyéni vállalkozások számára. Az EVA a vállalkozói szja-t, az osztalékadót, az Áfá-t, és társas vállalkozásoknál a társasági adót váltja ki.

Lassan Magyarország lesz az egyetlen a régióban, ahol progresszív több kulcsos személyi jövedelemadó létezik. Miközben a környező közép-európai országok sorra állnak át az egykulcsos rendszerre, a témával foglalkozó közgazdászok jelentős része vitatja a rendszer hatékonyságát.