Demográfiai válság, Nyugdíjrendszer, Munkanélküliség és inaktivitás

Az úgynevezett Ratkó-korszakban születetteket immár ötödjére büntetik

Magyarországon a rendszerváltozást követően egyre növekvő mértékű diszkrimináció sújtja a 45 év felettieket a munkaerő-piacon.

Miért vannak többszörösen hátrányos helyzetben a gyermeket vállalók? Anyagi előnyök és hátrányok a gyermekesek és gyermektelenek között.

Munka nélkül

Több ezren nyugdíjban 40 évesen.

Van egy elképzelésem egy nyugdíj modellre: a szakdolgozatomból nőtte ki magát, és évek óta dolgozom rajta. Az esszenciáját összefoglaltam; örömmel és köszönettel veszem az érdemi hozzászólásokat.

Magyarországon a nők várható életkora 76 év, a férfiaké 68 év, ez 6-7 évvel alacsonyabb, mint az uniós várhatóátlagéletkor. Ezért talán indokolható, hogy míg Európában általában 65 év a korhatár, Magyarországon csak a közelmúltban emelték fel 62 évre.

Magyarországon a nyugdíjrendszer egyik fontos problémája, hogy nem igazi biztosítás, nem is tisztán szociális ellátás, hanem valami a kettő között. Nem igazán ösztönöz járulékfizetésre, mert az összefüggés a befizetett járulék és a majdan megkapható nyugdíj között bizonytalan és távoli.

Az 1997/1998-as reform a férfiak törvényes nyugdíjkorhatárát 60-ról 62 évre emelte, a nők esetében a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik 2009-ig 62 évre. Előrehozott nyugdíjazásra a nők és férfiak esetében 55, illetve 60 éves korban van lehetőség, amennyiben az érintett elegendő szolgálati évvel rendelkezik (jelenleg ez 38 év).

A magyar társadalom leszázalékolja magát. Mítosz, hogy csak a kilencvenes évek leépülő iparágai és régiói termelték ezt a tömeget. A friss nyugdíjasok kb. 25 százaléka ma is rokkantnyugdíjas.

1997-ben már volt egy nyugdíjreformunk és most megint azt hallani, hogy komoly problémák vannak a nyugdíjrendszerben. A politikában hiányzik a kompromisszumkészség a reformokat illetően, míg a nyugdíjasok fontos szavazótábor, ezért a megnyerésükre mindenki törekszik. A Fidesz vezette kormány például nem volt a 1997-es nyugdíjreformnak az elkötelezett híve és visszavonta a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát.

Jelenleg a 20-64 éves férfiak mindössze 64, a nőknek 51 százaléka aktív kereső. A nyugdíjalapul szolgáló – bevallott -- jövedelmek mintegy egyharmada minimálbér vagy az alatti jövedelem. A tényleges járulékfizetői kör alig haladja meg az aktív korú népesség harmadát, a járulékok 86 százalékát 2,4 millió fő fizeti be és közülük 800 ezer fő állami alkalmazott.