Adózás és közterhek, K+F és innováció, Üzleti környezet és szabályozás

A válalkozások finanszirozási rendszerének megváltoztatása

A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal 2008. szeptember 30-án tartotta legutóbbi ülését, amelyen két referátum hangzott el.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Megegyezés címmel cselekvési tervet, egyben társadalmi vitaindító írást tett közzé. A javaslat elsősorban (de nem kizárólag) versenyképességet javító, nemzetgazdaságot élénkítő terveket tartalmaz.

Az állam nem szereti ha a polgárai olyan szerencsejátékokra költenek, amelyet nem ellenőrizhet. Nem a polgárok pénztárcját félt, vagy függőségét kívánja meggátolni, hanem simán csak pénzt szeretne belőle látni ő is.

Csak egy kis mérlegelnivaló, gondolkodnivaló

A közös valuta bevezetése igen összett hatásmechanizmussal bír. Ám vajon megéri-e sürgetni a bevezetését?

Gyurcsány Ferenc bejelentette a 2009-tól életbe lépő adóreform három lehetséges koncepcióját, melyeket társadalmi vitára bocsát. A miniszeretelnök szerint áprilisra törvényi normaszöveget, május-júniusra a parlament elé vihető törvényjavaslatot kell készíteni ahhoz, hogy az adóváltoztatások 2009-ben bevezethetők legyenek.

Rövid és egyszerű érv e három rendelet jelenlegi formája ellen, a népszavazás előtt.

A pályázaton elnyerhető támogatások ne a magántulajdont növeljék, hanem váljanak az állam befektetésévé. Tv hír: Ricse községben az egyik család 1,3 MFt-ot nyert uniós pályázaton a családi háza tetőfelújítására, a másik 900 ezret kerítés építésre…

Az innováció szerepével és működésével igen széles irodalom foglalkozik, ám nem egyszerű kérdés megválaszolni, Magyarországon milyen csatornákon keresztül fejtheti ki hatását.

Lassan Magyarország lesz az egyetlen a régióban, ahol progresszív több kulcsos személyi jövedelemadó létezik. Miközben a környező közép-európai országok sorra állnak át az egykulcsos rendszerre, a témával foglalkozó közgazdászok jelentős része vitatja a rendszer hatékonyságát.

Az ingatlanadót nem kivetni különös mérvű hülyeség egy államtól. De egy túladóztatott országban pluszban még ingatlanadót is kivetni - rituális össznemzeti öngyilkosság.

Mennyi jövedelemed volt tavaly? Ja, hogy minimálbéren vagy. Értem. Én is. Na még egy utolsó koktél, aztán feküdjünk le korán, mert hajnalban indul a szafari.

A minimálbér adómentességének vonzatai

Ha csak az adókulcsokat nézzük, Magyarország a jövedelemadók és járulékok mértékét tekintve a listavezetők közé tartozik, a valóságban azonban a vállalatok és a munkavállalók befizetései jóval kisebbek, mint gondolnánk. Az adórendszer ugyanis számos legális és illegális lehetőséget biztosít az adófizetés elkerülésére.

Manapság a feketemunka, az szja- és tb-járulék megkerülése általánosan elterjedt, társadalmilag elfogadott magatartássá vált. (Nem azt tekintjük normálisnak, aki nem csal, hanem azt, aki csal.) Az adóelkerülés miatt a költségvetés kb. 1800 milliárd forintnyi bevételtől esik el évente, ami több, mint az egészségügyi és rendvédelmi kiadások együttvéve. (Krekó - P. Kiss, 31. o., 2007)

Magyarországon a környező országokhoz képest drága a munkaerő, mert magasak a munkát terhelő adók és járulékok. Az ország veszít a versenyképességéből, a vállalatok más (környező vagy fejlődő) országokba menekülnek, mivel ott olcsóbban tudják előállítani ugyanazt a terméket. Eddig 9 ezer gazdasági társaság települt át Szlovákiába az alacsonyabb adók miatt.

Az EVÁ-t (egyszerűsített vállalkozói adó) 2003-ban vezették be társas és egyéni vállalkozások számára. Az EVA a vállalkozói szja-t, az osztalékadót, az Áfá-t, és társas vállalkozásoknál a társasági adót váltja ki.

Magyarországon az adórendszer legfőbb problémája, hogy a magas adókulcsok ellenére az állam adóbevétele alacsony, miközben a magas adókulcsok rontják az ország versenyképességét. A szakértők szerint az egyik lehetséges megoldás a meglévő adófajták csökkentése, aminek költségét új adók bevezetésével ellensúlyoznák, hogy a költségvetés bevétele ne csökkenjen. Ilyen új adófajta az ingatlanadó.